Tiszta babakocsi, rendes anyuka

A nővéremmel a szokásos kedd délutáni kávézás keretein belül ismét a takarításra terelődött a szó. Ahogy az lenni szokott, megosztottuk egymással a legújabban felfedezett házi praktikákat, csodaszerek receptjeit is beleértve. Elmeséltem neki egy tuti módszert a textilbe ragadt rágó kiszedéséről, ami nem a köztudatban élő ecetes olló megoldása, hanem egy fokkal békésebb megközelítés, amihez történetesen szintén ecetet kell használni.

Kiderült, hogy ez kapóra jön neki, mert a minap beleült egy rágóba a parkban, ahol a kisfiát szokta tologatni. Kérdeztem, hogy a babakocsi nem koszolódik-e rettenetesen, nem kell-e tisztítani, nem problémás-e a takarítása. Kár lenne egy ilyen szép babakocsit, mint a nővéremé, hagyni koszolódni. Olyan kellemes, élénk a színe, igazán nem mutatna jól rajta egy folt. Kiderült, hogy semmi ilyen probléma nincsen, ugyanis az ő babakocsija kívül vízlepergető, könnyen letörölhető róla minden szennyeződés, a belső huzat pedig egy zipp-zárral levehető és a mosógépben egyszerűen mosható. Bár úgy tűnt, nem szükséges, azért javasoltam neki pár módszert, amivel kíméletesen eltávolíthatja a kisebb szennyeződéseket akkor is, amikor nem szeretne nagymosást tartani.

Örömmel hallottam ezt, mivel tudom, hogy mennyi dolga van a nővéremnek a kicsi mellett, és szerencse, hogy a babakocsi ennyire megkönnyíti az életét, nem is beszélve a többi kedvező tulajdonságról. Jó vétel volt, aztán az sem kizárt, hogy valamikor megöröklöm.