Néha nem árt egy nagytakarítás. Én a hálószobában tettem rendet, a férjem pedig a motorját és a bukósisakját mosta le.

A takarítás és a rendrakás nem a világ legizgalmasabb dolga, de nem árt néha megtenni, hiszen kellemes környezetben az embernek a kedve is sokkal jobb lesz. Én alapvetően rendszerető embernek tartom magamat, a férjem viszont szerintem jól ellenne egy kupis házban is. Sajnos a környezetén is meglátszik az, hogy nem egy takarító tündér. A garázsba például be sem tudok állni, mivel ott áll az ő autója és motorja, a földön pedig szerte széjjel különböző szerszámok tanyáznak. Sokszor próbáltam már észérvekkel meggyőzni őt, hogy sokkal jobb kedvvel állna neki a barkácsolásnak a garázsban, hogyha több helye lenne mozogni és nem kellene a szétszórt szerszámok között egyensúlyoznia.

Múlt hétvégén viszont csoda történt. A férjem elém állt és közölte velem, hogy ezt a hétvégét takarításra és rendrakásra fogja szánni. Úgy meglepődtem, hogy hirtelen szóhoz sem jutottam, de amint visszanyertem a lélekjelenlétemet, mondtam neki, hogy ennek nagyon örülök és ha bármiben segítséget szeretne, akkor csak szóljon.

Először kiállt a garázsból az autójával és a motorjával is, utána pedig felszedte a földről a szerszámokat és mindegyiket elrakta abba a fiókba, vagy dobozva, ahol eredetileg a helye lenne. Az ő lelkesedése számomra is meghozta a takarítási kedvet, ezért úgy döntöttem, hogy átnézem a ruhásszekrényemet és kiselejtezek mindent amit legalább egy éve nem hordtam.

Közben a férjem a kertben éppen a járműveit mosta le, az utó már csillogott villogott és a motor is egész tisztának volt mondható, amikor bejött és megkérdezte tőlem, hogy a bukósisakját  hogyan kéne letisztítania. Örültem is, hogy megkérdezte, mert szerintem azóta nem lett megtisztítva az a sisak, hogy három éve megvette. Mondtam neki, hogy ha ki lehet venni a belsejét, akkor azt adja oda nekem és kimosom, a külsejét pedig szappanos vízzel óvatosan sikálja meg, attól biztosan nem lesz karcos, tiszta viszont annál inkább.

Délután négyig tartott, mire a férjem mindent lemosott, elpakolt és rendbe tett. Én persze sokkal hamarabb végeztem a szekrénnyel, hiszen az évek és a rutin segít abban, hogy az ember lánya gyorsan túlessen az ilyen feladatokon. Mikor végeztem, beültem a hintaágyba egy jó könyvvel, de azért fél szemmel, elégedetten figyeltem azt, hogy a férjem még mindig dolgozik.

Nagy büszke voltam rá, mert szép munkát végzett. A garázsban olyan rend lett, mint még soha, azt autó és a motor csillogóan tiszták lettek, és a bukósisakon sem maradt egyetlen sár–, vagy galambürülék folt sem. Láttam rajta, hogy neki is tetszik amit lát, viszont annyira felpörgött a takarítás közben, hogy utána sem volt kedve lustálkodni.

Helyette inkább felvette a motoros védő ruházatát és a frissen lemosott bukósisakját, felült a csillogó motorra és elment egy körre. Szeret néha csak úgy céltalanul motorozni, amikor nem az számít, hogy eljusson A-ból B-be, hanem az, hogy élvezze, ahogy ő mondja, a szabadságot.